HTML

glutén? kizárt dolog...

Gluténmentes receptek, hírek a Zala megyei egyesület életéből, ötletek, érdekességek lisztérzékenyeknek...

Rovatok

Friss topikok

Facebook

Diétával jól kezelhető

2008.08.09. 09:09 nukuliszt

A magyar népesség egy százaléka érzékeny a gluténre, erre a számos gabonában megtalálható fehérjére, ám csak töredékük van tisztában rendkívül változatos tüneteket produkáló betegségével.

- A coeliakia hátterében genetikai okok állnak, amelyek hajlamosítanak a betegség kialakulására - mondta bevezetésképpen dr. Gárdos László, a megyei kórház gyermekosztályának főorvosa.

- Feltételezések szerint bizonyos hatások, például vírusfertőzések váltják ki a kóros folyamatot, melynek eredményeként elkezdődik a vékonybél nyálkahártyája pusztulni. Emiatt nem szívódnak fel a tápanyagok, viszont bizonyos toxikus anyagok bejuthatnak a szervezetbe. Mindez rendkívül változatos tüneteket okoz. Több évtizede még szinte csak a gyermekkori sorvadás, elégtelen súlyfejlődés, krónikus hasmenés gyakori okozójaként volt ismert a coeliakia, az utóbbi években azonban az új diagnosztikus eljárásoknak köszönhetően igazolódott jelenléte betegségeknél is, amelyek esetében erre korábban nem gondoltak.

Kiderült, hogy számos felnőttkori betegség hátterében ez a kórokozó áll. Például olyan banális tünetek, mint fáradékonyság, vashiányos vérszegénység, bizonyos bőrelváltozások, s emellett okozhat meddőséget, neurológiai tüneteket is - sorolta a főorvos.

- A lisztérzékenység gyógyszerrel nem gyógyítható, ám diétával rövid időn belül elérhető a szervezet teljes mértékű regenerálódása - hívta fel a figyelmet Gárdos László. - A vékonybél elpusztult nyálkahártyája helyreáll, teljes értékű lesz az egészséges emberével. Igaz, marad az érzékenység a gluténre, ezért ezt teljesen száműzni kell a táplálkozásból.

A betegséget azonban pontosan, szakmai kritériumok alapján kell diagnosztizálni (elsőként szerológiai vérvizsgálat , majd ennek pozitivitása esetében vékonybélbiopszia), enélkül felesleges bármiféle diéta. Annál is inkább, mert ez nem meghatározott ideig tartó kúrát jelent, hanem az élet végéig követendő étrendet.

A betegségnek egyébként - mint a főorvos elmondta - három fázisát különböztetik meg. Kifejlődött formájában a klinikai tüneteken túl a vérben kimutatható az ellenanyag, a vékonybél nyálkahártyája károsodott. De ez csak a jéghegy csúcsa: a coeliakia másik, csendes szakaszában az immunológiai folyamat elindult, károsodtak a bélbolyhok, de még nem jelentkeztek a tünetek.

- A legnagyobb azok köre, akiknél már kimutatható a kóros autoimmun folyamat, de más következménye még nincs a betegségnek. Bizonyos felmérések azt mutatják, hogy a magyar lakosság egy százaléka gluténérzékeny, ez megyénkben körülbelül 3000 embert jelent. Ezzel szemben a nyilvántartott betegek száma alig százas nagyságrendű, ami azt jelzi, sokan nincsenek tisztában betegségükkel, ezért lenne fontos a diagnosztizálása - figyelmeztetett az osztályvezető főorvos. - Kutatások bizonyítják, hogy a kezeletlen lisztérzékenység felnőttkori következményeként számos egyéb betegség (csontritkulás, rosszindulatú nyirok- és vékonybéldaganatok) előfordulása az átlag többszöröse. Ezek kezelése rendkívül drága, így a szűrés ilyen szempontból is fontos lenne.

Nos, a közeljövőben ilyen akciót szervez a Lisztérzékenyek Zala Megyei Egyesülete. Mint elnökük, Kóborné Csákvári Márta elmondta, legalább ezer, 12-14 éves gyermek vizsgálatát kívánják megszervezni. Az egyszerű vérvétellel járó szűrés várható költsége 1,8 millió forint, amelyet támogatásokból remélnek összegyűjteni. Eddig a nagykapornaki és a hévízi önkormányzat adott 100, illetve 50 ezer forintot, s folyik a további szervezés.

Arany Gábor
forrás: ZH

4 komment

Címkék: cikk lisztérzékeny

A bejegyzés trackback címe:

http://nukuliszt.blog.hu/api/trackback/id/tr27607793

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

nukuliszt 2009.01.21. 17:55:05

A coeliakia szülészeti-nőgyógyászati szövődményei
71. oldal
Szerző: Aimee Seungdamrong, MD és Peter G. McGovern, MD


A coeliakiában szenvedő felnőttek felénél nem jelentkeznek a klasszikus emésztőrendszeri tünetek, a puffadás és a hasmenés. Kell-e szűrni azokat a nőket, akiknek meddősége más okkal nem magyarázható? A coeliakia egyéb szülészeti-nőgyógyászati szövődményei közé tartozik a vetélés, a vashiányos vérszegénység és a méhen belüli magzati retardáció.

Csökkent fogamzóképesség, vetélés, kis születési súlyú újszülöttek. Csak három ok, amiért érdemes arra gondolni, hogy az asszony coeliakiában szenvedhet, különösen akkor, ha gyomor-bélrendszeri tünetek is mutatkoznak. Ez az alattomos autoimmun betegség könnyen becsaphatja az orvost. Tudni kell, hogy az érintettek nem ehetnek búzából, árpából vagy rozsból készült ételeket. A kórkép jellegzetessége a vékonybél-nyálkahártya felszívódási zavarokhoz és tápanyaghiányhoz vezető gyulladásos károsodása, amelyet a táplálékban található glutének okoznak. Meglepő, de ebben a genetikailag fogékony személyeknél kialakuló, gyógyíthatatlan betegségben szenvedő felnőttek felénél nincsenek klasszikus emésztőrendszeri tünetek. Esetükben a kórkép osteoporosis vagy meddőség képében nyilvánulhat meg. Ráadásul a betegség sokkal gyakoribb, mint azt korábban gondolták.

...

Kommentár Szerzője: Dr. Rigó János Jr.

Seungdamrong és McGovern közleménye a coeliakia szülészeti és nőgyógyászati vonatkozásainak jelentőségére hívja fel a figyelmet. A tanulmány témája több szempontból is aktuális.
A coeliakia népbetegség. Az utóbbi évtizedekben vált ismertté, hogy nemcsak gyermekkorban jelentkezhet, hanem bármely életkorban manifesztálódhat. Elsősorban a szerológiai teszteknek köszönhető, hogy nagy populációk szűrése is kivitelezhető. A szűrővizsgálatok azt igazolják, hogy a kórkép lényegesen gyakoribb, mint korábban gondoltuk. Hazai vizsgálat 1:85 arányú előfordulást állapított meg.
A kórkép további jelentőségére utal, hogy folyamatosan bővül a coeliakiához bizonyítottan társuló betegségek köre, melyek esetén a coeliakiát szűrni kell.2 A klinikai tünetek és a vékonybél morfológiai elváltozásai az esetek 90%-ában gluténmentes diétával kezelhetők, az esetek 10%-ában azonban refrakter forma áll fenn, amikor szteroid, azathioprin vagy cyclosporin adása válik szükségessé.

...

nukuliszt 2009.01.21. 18:20:17

BESZÁMOLÓ

Konszenzuskonferencia a coeliakiáról

Budapest, 2007. március 10.


A coeliakia gyakori, a lakosság 1%-át(!) érintő, szisztémás betegség. A kórkép sokszor nem hasi tünetek formájában, hanem a legkülönbözőbb szervek megbetegedéseként jelentkezik. A Semmelweis Egyetem II. Belgyógyászati Klinikáján tartott konszenzuskonferencia célja az volt, hogy felhívja a társszakmák művelőinek figyelmét a betegség valós gyakoriságára és ezerarcú tünettanára. Ebből következik, hogy a konferencia tanulságokkal szolgálhatott a medicina bármelyik diszciplínáját űző szakorvosok, orvostanhallgatók és doktoranduszok, sőt, a nagyközönség számára is. A konferencián a téma nemzetközileg is elismert hazai szaktekintélyei adtak elő, az előadók sorában több egyetemi tanárral.

A coeliakiát már az ókorban ismerték: óegyiptomi feljegyzésekben és a Bibliában is szerepel, hogy a kenyér túlzott fogyasztása görcsös hasi panaszokat okozhat. Az első tudományos igényű megfigyelés Van Dicke nevéhez fűződik, aki Van de Kamerral együtt 1950-ben publikálta, hogy a coeliakia kialakulásáért a gabonafélékben megtalálható glutén tehető felelőssé. Sokáig abban a hitben éltek, hogy a coeliakia gyermekbetegség, de a kutatások eredményei arra a felismerésre vezettek, hogy bármelyik életkorban manifesztálódhat. A gyermekkorban leggyakrabban előforduló tünetek a hasmenés, zsírszéklet, haspuffadás, súlycsökkenés, étvágytalanság, hányás, hasi fájdalom, mérsékelt súlygyarapodás, magatartási zavar, oedema, obstipatio, rectumprolapsus, szájnyálkahártya-ulceratio. Korponay-Szabó Ilma (Heim Pál Kórház, Coeliakia Centrum) előadásában hangsúlyozta, hogy ez a klinikai tünetekkel jelentkező betegség egy immunfolyamat végső állomása. A tünetes coeliakia a „jéghegy csúcsa”, hiszen a betegség latens és csendes formái is ismertek. Mai ismereteink szerint a coeliakiában termelődő antitestek a transzglutamináz-2 enzimhez kötődnek, aminek következtében nemcsak a vékonybél és az appendix, hanem a bőr, a máj, az izom, a nyirokcsomók és az erek is érintettekké válnak. A betegség során e szervekben is kimutathatók a coeliakiára típusos antitestek. A coeliakia „csendes” formája hétszer gyakoribb, mint a manifeszt coeliakia. Már ekkor beindulnak a kóros immunfolyamatok, és a vékonybélben a kórképre jellegzetes boholysorvadás jelenik meg. A betegség korai felismerésének akadálya, hogy a panaszok nagyon változatosak. Banai János (Országos Gyógyintézeti Központ) ezekről a buktatókról és csapdákról tartott előadást a felnőttkori coeliakia diagnosztizálása kapcsán. A leggyakoribb kapcsolt betegség az inzulindependens diabetes mellitus, az autoimmun hepatitis és az autoimmun thyreoiditis. A coeliakia praecancerosus állapotnak fogható fel.

Berczi Lajos (Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet) a coeliakia szövettani diagnózisának problémáit vetette fel. A boholy állapotának jellemzésére a totális, szubtotális és parciális – PVA2, PVA3 (parciális boholyatrophiára jellemző) – beosztás használatos. A módosított Marsh-féle beosztásban a 3b és 3cC fokozatok felelnek meg a legsúlyosabb állapotoknak. A coeliakiának nincs kizárólagosan specifikus szövettani jele, csak kifejezetten típusos eltérések, ezért a klinikai adatokból, a szerológia eredményeiből és a szövettani kép együttes elemzéséből állítható csak fel biztos diagnózis. Fontos a boholy-kripta arány megállapítása, a lymphocytás, plazmasejtes beszűrődés, a parciális villusatrophia mértéke. A boholyatrophiát azonban a tehéntej-allergia enteralis formája, különböző ételallergiák, gastroenteritis, giardiasis, autoimmun enteropathia, szerzett hypogammaglobulinaemia, trópusi sprue, proteinintolerancia és Crohn-betegség is okozhatják.

A coeliakiában termelődő antitestek a transzglutamináz-2 enzimhez kötődnek, ennek következtében nemcsak a vékonybél és az appendix, hanem a bőr, a máj, az izom, a nyirokcsomók és az erek is érintettekké válnak.

A tünetmentesség, a primer és szekunder prevenció kérdésével Havasi Anikó (Magyar Dietetikus Országos Szövetsége) foglalkozott. Előadásában ismertette a dietetikusok feladatkörét, a tanácsadás mikéntjét, a termékismertetők fontosságát. Sajnálatos tényként közölte, hogy az orvosok csupán 20%-a dolgozik együtt dietetikusokkal. A betegek érdekében ezt a százalékos arányt kívánatos lenne növelni a jövőben. A coeliakia – a fenilketonuriához hasonlóan – annál sikeresebben tartható kézben, minél korábban diagnosztizálják.

Koltai Tünde élelmiszer-ipari szakemberként és családja érintettsége révén vált a Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Szövetsége elnökévé, és e minőségében tartotta előadását. Kihangsúlyozta a diéta, a korai diagnózis felállításának fontosságát, a tudomány szerepét a coeliakia patomechanizmusának egyre jobb megértése érdekében, az élelmiszeripar jelentőségét, az ellátást (regisztrált gluténmentes üzem) és a család felelősségét a beteg pszichés állapotának, életvitelének, elfogadható életminőségének szempontjából. Felhívta a figyelmet azokra az élelmiszerekre, amelyek glutént tartalmaznak. Az élelmiszerszabványok szerint a 20 mg/kg alatti gluténtartalmat fogadják el gluténmentesnek; a 100 mg/kg gluténtartalom már problémát okoz. A korszerű élelmiszer-analitikai eljárások ma már 5 ppm nagyságrendig képesek kimutatni a táplálékok gluténtartalmát. Ha sikerül a diétát egész életen át pontosan betartani, akkor minimálisra csökkenthető a szövődmények megjelenése.

A háziorvosok felelősségét hangsúlyozta Magyar Anna (Budapest, II. kerület, Vérhalom téri háziorvosi rendelő), feladatukként jelölte meg a klinikai gyanú felvetését, a családszűrés kezdeményezését és az érintettek nyomon követését.

Kárpáti Sarolta (Semmelweis Egyetem, Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika) a coeliakia bőrtüneteiről tartott gazdagon dokumentált összefoglalójában a betegekről készült felvételeken mutatta be a típusos eltéréseket és a gyakori lokalizációt.

Arató András (Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika) részletezte a gyermekkorban kezeletlen vagy fel nem ismert coeliakia késői szövődményeit. Ezek közé tartoznak az alacsony testméret, a hosszanti növekedés leállása, a késői serdülés, fogászati betegségek, fogzománchiány. Régóta ismert, hogy az 1-es típusú diabetes mellitus gyakran társul coeliakiával. A HLA-DQA1*05-DQB1*02 heterozigóta előfordulása kétszeres, a HLA-DQA1*05-DQB1*02 homozigóta előfordulása 4,5-szeres relatív rizikónövekedést jelent. A különböző országokban 2–7% közötti gyakoriság mutatható ki. Saját, 205 (2–17 év közötti) diabeteses (88 lány, 117 fiú) gyermeket bevonó vizsgálatukban 11,7%-os EMA-pozitivitást figyeltek meg (EMA: endomysium-ellenes antitest). Véleménye szerint 1-es típusú diabetes mellitusban coeliakia gyanúja miatt többször is kell szűrni a betegeket, ugyanis 1-es típusú diabetes mellitusban felmerül a glutén iránti szenzitivitás.

A fogzománchibák, a fogak gyors romlása elsősorban a metszőfogakra jellemző. A fájdalmas aphthosus elváltozások felülfertőződése is gyakori.

Csillag Mária (Semmelweis Egyetem, Konzerváló Fogászati Klinika) a fogászati vonatkozásokat, a száj nyálkahártyájának betegségeit mutatta be. A fogászati tünetek négy csoportba oszthatók: aphthák és fogzománchiányok, autoimmun betegségek, a vas-, folsav- és B12-vitamin-hiány miatt kialakuló fogászati tünetek, gyermekfogászati, fogzási problémák. A fogászati vizsgálatnak ki kell terjednie a fognyaki szuvasodás, a nyálmirigyek és a parotis állapotának, a fogzománc hiányosságának, a nyál termelődésének megfigyelésére. Az ínygyulladás a B12-vitamin-hiányra, a nyáltermelés csökkent mértékére, a fog állaga és a zománchiány csökkent kalciumszintre és D-vitamin-hiányra vezethető viszsza. A fogzománchibák, a fogak gyors romlása elsősorban a metszőfogakra jellemző. Az aphthosus elváltozások felülfertőződése is gyakori. A viszszatérő fájdalmas hólyagok és aphthák terápiája nem ismert, csupán palliatív kezelés létezik. Az arc esztétikájához – amely szintén árulkodó jeleket mutathat – hozzátartozik a fogak korszerű kezelése, rekonstrukciója, s ehhez ma már kiváló, fémeket nem tartalmazó anyagok állnak rendelkezésre.

Arányi Zsuzsanna (Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika) a coeliakia neurológiai vonatkozásaival foglalkozott. Tisztázatlan eredetű kisagyi mozgászavar, izom- és idegkárosodások esetében mindig gondolni kell coeliakiára. A GAD, vagyis a gluténasszociált betegségek és a társbetegségek száma elég nagy, azonban a gluténataxiás betegek mindössze 13%-ának vannak gastrointestinalis tünetei. A gluténataxia főbb tünetei a járászavar, a törzsataxia, a dysarthria, a szemmozgások zavara (például kóros, lassú követő szemmozgások), reszketés. A betegeknél Purkinje-sejt-destrukció és cerebellaris atrophia figyelhető meg. A régóta fennálló ataxia nem reverzíbilis, mert az agy nem képes ilyen mértékben regenerálódni. A neuropathiás betegek 5%-a coeliakiás, ugyanakkor a coeliakiások 23%-ánál jelentkezik gluténneuropathia, ezért fontos a gluténmentes diéta betartása. A beteg-ség neurológiai tünetei az axonalis károsodások, az égő, zsibbadó fájdal- mak az alsó végtagokon, a szimmetrikus, distalis szenzoros destrukció, diffúz paraesthesisek az arcon és a törzsön.

Tisztázatlan eredetű kisagyi mozgászavar, izom- és idegkárosodá-sok esetében mindig gondolni kell coeliakiára.

Rigó János (Semmelweis Egyetem, I. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika) a coeliakia szülészeti és nőgyógyászati vonatkozásait ismertette. A coeliakiás betegekre jellemző az infertilitás, a magzati retardáció, a spontán vetélés, a habituális vetélés, az anaemia, a császármetszéssel történő szülés, a fiú-lány arány csökkenése. Nőgyógyászati szempontból a legszembetűnőbb a vérzészavar, a menarche késése, a szekunder amenorrhoea, a korai menopauza, a hyperprolactinaemia, a szexuális aktivitás csökkené-se. Jellemző a malnutritio, az immunrendszer diszfunkciója. A meddőség és a gyakori vetélések oka visszavezethető a cink, a vas, a szelén és a folsav hiányára. A meddőség kialakulásáért elsődlegesen a szelénhiányt teszik felelőssé. A vashiány szerepe szignifikáns az anyai és magzati szövődmények kifejlődésében. A folsav a magzati malformatio, a habituális vetélés, az absorptio placentae és praeeclampsia elkerülése miatt lényeges. A gondot legtöbbször azonban az okozza, hogy a terhes nők tünetmentesek, vagy nem vallják be betegségüket, félve attól, hogy nem vállalhatnak gyermeket, így csak a vetélések, vagy a kis súlyú újszülött (fiú:

nukuliszt 2009.01.21. 18:31:32

SZŰRÉSSEL A GYEREKEK EGÉSZSÉGÉÉRT
Megjelenés dátuma: 2008. május 06. 06:00.00
Szerző: Martinovics Tibor

Balatonfüred - Óvodások lisztérzékenységét mérte meg immár harmadik alkalommal a városban az Érzékeny Gyermekeinkért Alapítvány. A 92 nagycsoportos gyermek között három autoimmun beteget találtak - ilyenre eddig még nem volt példa.

A legfrissebb felmérések szerint az európai népesség egy százaléka gluténszenzitív, azonban abban a szakma egyetért: a diagnosztizált betegeknél sokkal többen lehetnek a még fel nem tárt érintettek.


- Kilencvenkét nagycsoportos óvodás van Balatonfüreden, közülük tizenheten hiányoztak, később a gyermek háziorvos végzi majd el náluk a tesztet, és így is három lisztérzékeny gyereket és további kettő az érzékenységre hajlamos óvodást találtunk. Ez megdöbbentően magas szám - vélekedik a múlt hét csütörtökön a Balaton-parti városban tartott szűrés szervezője.

Mészáros Ágnes elmondta, a gyerekeket szakorvoshoz irányítják, mert az érzékenységet minél előbb kezelni kell. Mivel egy lappangó betegségről van szó, az is elképzelhető - tette hozzá, hogy jelenleg még nem okoz tüneteket és panaszokat az érzékenység.

A betegségre nem szedhető gyógyszer, az csak a speciális glutén mentes táplálkozással tartható karban. - A lisztérzékenység mindenképpen egyfajta másképp gondolkodást eredményez.

Meg kell szervezni az életet, hiszen a fagyitól a szalámikig mindenben lehet glutén. Nagyon fontos, hogy a gyerekeknek ne a betegséget hangsúlyozzuk, sokkal inkább az egészségtudatos életmódot, amivel tünetmentessé lehet tenni a lisztérzékenységet - fogalmaz Mészáros Dóra.

A balatonfüredi alapítvány adatai szerint a városban 17, a kistérségben 27 lisztérzékeny gyermek él, többségük általános iskolás korú. Az alapítvány mindaddig tartja velük a kapcsolatot és havonta speciális liszttel segíti mindennapjaikat, amíg tanulmányaikat folytatják.

Az óvodások szűrése azért is fontos, mert jelenleg semmiféle átfogó program nem foglalkozik ezzel, s őt egyelőre a közétkeztetésben sem megoldott a lisztérzékenység kezelése, így jobb híján maguknak az érintetteknek kell gondoskodniuk táplálkozásuk megoldásáról, a glutén mentes élelmiszer alapanyagok beszerzéséről.

Az alapítvány harmadik éve szűri a város valamennyi nagycsoportos óvodását. A lisztérzékenységet egy csepp vérből egy gyorsteszt alapján állapítják meg. A tevékenységüket fele-fele arányban az önkormányzat illetve helyi vállalkozók finanszírozzák. (Csopakon, lévén sokkal kevesebb a gyermek, az önkormányzat teljes egészében állja a vizsgálatok költségeit.)

Egy szűrés kedvezményes áron kétezer forintjába kerül az alapítványnak, a gyorsteszt egyébként, igaz majdnem dupla áron, de a gyógyszertárakban is kapható, így bárki ellenőrizheti gyermekének lisztérzékenységét.

nukuliszt 2009.01.22. 16:33:46

A veszélyes kenyér

Szendi Gábor - Klinikai szakpszichológus
2008. 03. 03.
A kijelölt útról letérni veszélyes: ez az evolúcióra is érvényes. Az ember fogyasztani kezdte a búzát, a rozst, az árpát és velük együtt a bennük rejlő ártalmas fehérjéket, mint a gliadinokat, a glutént és a glutenint.

A jövő embere elborzadva nézi majd a képeket a pékség előtt álló sorokról, a gyanútlanul mit sem sejtő, süteményt habzsoló kisgyerekekről, a Natura boltokban ájtatos képpel teljes kiőrlésű kenyerek közt válogatókról. Mintha a hirosimai atombomba előtti percek békés utcaképeit látnánk. A narrátor fojtott hangon arról beszél, hogyan rohant az emberiség torz táplálkozási szokásaival egy civilizációs-közegészségügyi katasztrófába. Egy kisgyerek felsír: – De mama, miért nem mondták meg nekik, hogy a kenyér halálos méreg? – Anyukája elcsukló hangon azt feleli: – Tudod, kisfiam, az egy primitív korszak volt.

Egy tévút rövid története

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ősember, akinek a rögeszméje volt, hogy életben akar maradni, így aztán, ha tehette, húst evett hússal, de ha nem, hát beérte bogyókkal, levelekkel, gyökerekkel is. Ezt nevezzük ma paleolit étrendnek. Mivel vagy kétmillió évet vízparti halászgatással töltött el, igencsak megszokta a jót, agya, testfelépítése, anyagcseréje genetikailag kódolta a hús és a zsír kívánását. De aztán közbeszólt a népszaporulat, vándorolni kellett, a vadászható állatok meg, valami alattomos bosszúból talán, de egyre csak fogytak. Az emberiség hatalmas krízishez közeledett: vagy kiirtják egymást a szűkülő élelemforrásokért a népek, vagy találnak valami ehetőt. Valljuk be, a földművelés, a gabonafélék (Amerikában pedig a kukorica és burgonya) felfedezése hirtelenjében remek áthidaló ötlet volt, csak az a baj, hogy úgy is maradt. Én ezért nem is szeretem a barkácsmegoldásokat, mert az ideiglenes dolgok a legmaradandóbbak (lásd a tíz éve összedrótozott csapunkat). A gabonafélék nagy mennyiségben termeszthetők, eltarthatók, szállíthatók – mi kell még? Hát például jó lett volna genetikailag adaptálódnunk hozzájuk. De mivel a gének tetű lassan módosulnak (a csimpánzzal 98%-ban vagyunk azonosak!), a hatmillió éves fejlődésünk utolsó tízezer éve alatt ez ügyben nem történt semmi. Vajon miért civilizációs népbetegség az elhízottság, a szívbetegség és a diabétesz?


A válasz természetesen a táplálkozásunkban rejlik. Primitív halászó-vadászó törzsek „civilizálódása” során figyelték meg, hogy a WHO ajánlása szerinti „modern” táplálkozásra való áttérés után például az amerikai pima indiánok 70%-a elhízott és 50%-uk cukorbeteggé vált. Ez egyben garantálja a szívhalált is, úgyhogy a pima indiánoknál nem nagyon élnek meg az életbiztosítással házaló ügynökök. A „normális” táplálék 50-75%-a szénhidrát. Az élelmiszer-piramist azonban nem a tudományos kutatások, hanem az élelmiszerlobbik harca alakította ki. És sajnos ez ügyben nem kérdezték meg a hasnyálmirigyünket. A szénhidrátok döntő hányada ugyanis magas glikémiás indexű, vagyis igen gyorsan felszívódó fajta, és a hasnyálmirigyet 1000%-os túlműködésre kényszeríti. Akinek a hasnyálmirigye ettől kipurcan, azt elnevezik cukorbetegnek, nyomják bele az inzulint és etetik vele tovább a puffadt zsömléket. De a cukorbetegség csupán végállapot: a nők 20%-a policisztás ovárium szindrómában szenved, amely közismerten az inzulinrezisztencia következtében alakul ki. S mily érdekes, ez a rejtélyes kórkép egyből javulni kezd, ahogy zsírra és fehérjére cserélik le a szénhidrátot. Míg szegény Atkinst annyian átkozzák konzervatív orvosi körökből, hogy magas fordulatszámmal forog sírjában, aközben sorra jelennek meg vizsgálatok orvostudományi szaklapokban, melyek bizonyítják: az Atkins-diétára fogottak anyagcsere-paraméterei kenterbe verik a „normális” étrendre állított emberekét. A fogyásról már nem is beszélve!


Kapcsolódó Lap.hu oldalak:

Cukorbeteg.lap.hu

Fiatal cukorbeteg.lap.hu

Reflux.lap.hu

Meddőseg.lap.hu

Bélpanaszok.lap.hu

A java még hátravan

A kijelölt útról letérni veszélyes: ez az evolúcióra is érvényes. Az ember fogyasztani kezdte a búzát, a rozst, az árpát és velük együtt a bennük rejlő ártalmas fehérjéket, mint a gliadinokat, a glutént és a glutenint. Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban csak a főbűnöst emlegetem, ő a glutén. A gluténérzékenységet hétköznapian lisztérzékenységnek vagy nyelvtörősebben cöliákia betegségnek nevezik. Korábban úgy vélték, hogy ez egy ritka probléma, de minél pontosabb diagnosztikus módszereket dolgoznak ki, annál gyakoribbá kezd válni. Most ott tartunk, hogy minden 40-100 emberből egy diagnosztizált vagy rejtett gluténérzékenységben szenved. Mivel a gabonatermelés őshazája Mezopotámia, a gluténérzékenység gyakorisága délről észak felé egyre nő. A gluténérzékenység valójában egy több szervrendszerre kiterjedő autoimmun betegség, amelynek legnyilvánvalóbb formája a vékonybél bolyhainak pusztulása, ami felszívódási zavarokat okoz és ennek következtében a növekedési zavartól a vérszegénységen át a legkülönfélébb alattomos hiánybetegségekig vezethet. A bélrendszert érintő cöliákia bizonyos értelemben a legszerencsésebb változat, mert súlyosabb formáját előbb-utóbb felismerik és gluténmentes táplálkozással gyógyítják. Bár amerikai adatok szerint csak minden negyvenedik cöliákiás beteget diagnosztizálnak. Egy asszony megírta nekem, hogy fel nem ismert cöliákiáját Crohn-betegségként kezelve jutott el odáig, hogy végbelét a hasfalán vezették ki. A gluténérzékenység ráadásul sokkal gyakoribb alattomos, nem emésztőrendszeri formáiban. Például a meddőség és az ismétlődő vetélések okaként nem szokás gluténérzékenységet keresni, pedig egy vizsgálatban a meddő nők 8%-a bizonyult gluténérzékenynek. Egy másik vizsgálatban az ismételten abortálók 8%-a és a növekedésben lemaradó magzatok esetében az anyák 15%-a gluténérzékeny volt! Adjuk hozzá a 20% PCOS-es betegeket, és máris látjuk, hogy nem felfújt hiszti ez a kenyérellenesség. A gluténérzékenyek körében meghökkentően gyakori a cukorbetegség, az autoimmun lupus erythematosus és a pajzsmirigybetegség, a neuropátia, a különféle emésztőrendszeri rákok és a non-Hodgkin-betegség. De a glutén okozhat asztmát, epilepsziát, migrént, fejfájást, különféle mozgászavarokat, ízületi és csontfájdalmakat, foltos hajhullást, korai őszülést, refluxbetegséget, nyombélfekélyt, laktózérzékenységet, viszketegséget, psoriasist, ekcémát, fogyást és hízást, korai menopauzát, hiperprolaktémiát, orgazmuszavart, spermaszámcsökkenést, májbetegséget, csontritkulást, középfülgyulladást, depressziót és ingerlékenységet. A gluténérzékenység, mint bármilyen más allergia, az élet során bármikor megjelenhet, például egy stresszes életszakaszban.


Mindez természetesen kapóra jöhet a hipochondereknek is, de sokan valóban érintettek lehetnek. Aki próbálta már bizonytalan neurológiai, belgyógyászati, nőgyógyászati vagy indokolatlan lelki zavarait orvosokkal tisztázni, az megérti, miért olyan nehéz eltalálni a lottón az ötöst. Ilyenkor jó arra gondolni, hátha a glutén a bűnös.


Vissza a használati utasításhoz: low-carb diéta

Az ún. csendes, vagyis látványos tünetektől megkímélő cöliákia betegséget nem könnyű felismerni, ahogy a cukorbetegség is csak jó pár évtizedes inzulinnal való rablógazdálkodás után jelenik csak meg. A kenyérről és a sok szénhidrátról nemcsak az e cikk hatására kibontakozó cöliákiarettegésünk miatt érdemes lemondani, hanem azért is, mert nem gabonafogyasztásra lettünk tervezve. A rendeltetésellenes használat csak bajt okozhat. Megfontolandó, hogy az eszkimóknál ismeretlen volt a szívbetegség, az epilepszia, az asztma és a cukorbetegség. A semmilyen gyógyszerre nem reagáló epilepsziák egyik hatékony kezelési módja a teljes szénhidrátmegvonás! Hm? A cukorbetegek meggyógyulnak vagy jelentősen csökken a gyógyszerszükségletük a drasztikusan szénhidrátszegény diéta hatására. 82 000 nő 20 éven át tartó követéses vizsgálata bizonyította, hogy a low-carb diéta véd a szívbetegség ellen. Mi kell még? Szerintem már csak egy kis elszántság.

Forrásirodalom:

Braly, J; Hoggan, R;: Dangerous Grains: Why Gluten Cereal Grains May Be Hazardous To Your Health.