Olyan dolog történt velem a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórházban, aminek úgy gondolom, hogy nem lett volna szabad megtörténnie. Évek óta fel-fellobbanó ízületi gyulladásaim miatt kértem egy Hévízi Gyógykezelést. Mivel a beutalóra éveket kellett volna várni, vállaltam az emelt komfort fokozatú, térítéses ellátást. Mielőtt bevonultam volna a kórházba, kétszer is rákérdeztem, tudják-e a diétámat biztosítani. Közölték, hogy ne aggódjak, mert biztosítani fogják. Amikor a biztonság kedvéért másodszor is felhívtam őket, erélyesen rám szóltak, hogy mondták már, hogy igen.

Most kezdődik a kálváriám!
2010. január 20-án bevonultam a kórházba, és annak rendje módja szerint azonnal közöltem a nővérrel, hogy milyen diétára szorulok.( Sőt kinyomtattam a 2010-es gluténmentes listákat is). A nővérke közölte, hogy majd délben adjam oda a dietetikusnak, és akkor szóljak a diétámmal kapcsolatban is. Megyek délben ebédelni, a dietetikus közli, hogy ezen a napon nem kapok enni, mert nem jelentették le neki, és különben is hoznom kellett volna magammal. Amikor elsírtam magam az éhségtől és a tehetetlenségtől, egy az asztalon lévő, brokkoli, burgonya és sajtos búzalisztbe forgatott hús mellől elvették a húst, hogy egyem meg a zöldségeket. Hiába mondtam, hogy az érintkezhetett a gluténos hússal, sütöttek 2 tükörtojást a köret mellé, és azt tették elém. Kaptam levest, amiben tészta volt - az mondták, van még egy lisztérzékeny, ő hozott magával tésztát, és nekem félretették, egyem meg nyugodtan. ( Másnap olyan hasmenésem volt, hogy na!) Furcsa, mert ha a levest félretették, akkor miért mondták azt, hogy nem jelentették le az érkezésemet?

Ezek után közölték velem, hogy csak abban az esetben tudják a diétám biztosítani, ha viszek alapanyagot. Különben csak rizst, burgonyát és párolt húst kaphatok 2 héten át. Kenyeret nem kapok, mert az nagyon drága. Kifőtt tésztát sem, mert az is drága. Megjegyezték hogy, ezt nekem kellene tudnom a legjobban.

Aznap este a vacsorára egy hideg csomagot kaptam, amiben egy Globus májkrém, egy kockasajt (tejcukor érzékeny is vagyok), 1 margarin és két szelet búzalisztből készült kenyér volt. Amikor megkérdeztem, mit fogok enni, a nővér azt felelte, ő honnan tudná? Oldjam meg! Hoztam volna magammal! Kínomban kristálycukrot ettem, hogy össze ne essek. Másnap reggel négy szem kockára vágott vízben fött krumplit és egy ici-pici disznóhúst kaptam. Az ebédem szintén ez volt, azzal a különbséggel, hogy egy halom párolt paprika volt mellette. ( Sajnos azt sem ehettem meg, mert műtöttek epekővel.) Volt egy LÉ. társam, aki minden alapanyagot leadott a konyhán, ezért ő egy nagy tányér rizst és húst kapott gombamártással. Akkor amikor én a pár szem főtt krumplit, disznóhússal. A betegtársamtól tudtam meg, hogy Ő mindig viszi magával az alapanyagokat, mert különben éhen halna.
Délután összepakoltam és hazajöttem.

Az igazsághoz tartozik, hogy a kezelő orvosnő velem sírt, és azt sem tudta, mit tegyen. Még azt is felajánlotta, hogy írjam le, mit hozzon, és átmegy Keszthelyre. Nem az orvosokat hibáztatom, mert az Ő feladatuk a gyógyítás, és arra nem panaszkodhatom. A dietetikus és a nővér hibázott - a dietetikust úgy tudom, az a cég foglalkoztatja, aki főz a kórháznak. Amikor közöltem, hogy megkeresem a betegjogi képviselőt, a nővér azt mondta: -Ott a falon a telefonszáma, nyugodtan hívja!.

Most azon gondolkodom, hogy beperlem a kórházat, mert messze kimerítették az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség, a kirekesztettség és megkülönböztetés fogalmát. Igaz, amikor megtudták, hogy én vagyok a Megyei Egyesület elnöke, ráírták a zárójelentésemre, hogy ebben az évben bármikor visszamehetek, és a diétámat is biztosítják, de nem élek vele, mert akkor úgy érezném, hogy megvásároltak. .

Rendkívül megviseltek a történtek, mert úgy gondolom egy államilag finanszírozott, világviszonylatban is elismert kórházban nem történhet meg ilyen. (Véleményem szerint sehol sem történhetne meg ilyesmi!) Mindenkinek joga van a teljes élethez.

Ennyit tudtam most írni, mert még mindig nagyon bánt, ami történt. Mi van akkor, ha valaki nem meri kinyitni a száját és nincs tisztában a jogaival?

Ami kimaradt!

Távozásom elött a növérke közölte, legyek szíves kifizetni 2200 Ft-ot mivel egy   éjszakakát a kórházban töltöttem..

Szó nélkül kifizettem, bár nyugtát nem kaptam róla !!! :))))))))))))))

A számlát a  mai napon kikézbesítették!!!!!!

2010. január.27.

Kóborné Csákvári Márta