A lisztérzékenység hátterében genetikai kapcsolatot találtak brit kutatók, amiről a Nature Genetics című tudományos szaklapban számoltak be.

9400-nál több lisztérzékeny ember géntérképének áttekintése alapján a kutatók olyan régiókat azonosítottak, amelyek összefüggésben vannak a gluténnel szembeni túlérzékenységgel, felszívódási zavarral járó autoimmun betegséggel. A rendellenesség világszerte az emberek körülbelül egy százalékát érinti.

A kutatók közlése szerint meggyőző bizonyítékot találtak arra is, hogy a lisztérzékenységgel (cöliákia) kapcsolatba hozott gének több más, gyakori immunrendszeri betegséggel is összefügghetnek, például az 1-es típusú diabétesszel és a reumatoid artritisszel.

A lisztérzékenység olyan emésztési rendellenesség, amelyet a glutén nevű fehérjére adott abnormális immunválasz okoz. A glutén megtalálható a búzán kívül a rozsban és az árpában is. A betegség károsítja a bélbolyhokat, így a tápanyagok nem tudnak felszívódni, ami olyan súlyos problémákhoz vezethet, mint a vérszegénység, csontritkulás, fáradékonyság, fogyás. A cöliákiának gyógymódja jelenleg nincs, élethosszig tartó gluténmentes diétával tartható karban.

Mint David van Heel kutatásvezető a tanulmányban jelzi, az adatok arra is utalnak, hogy a lisztérzékenység hátterében több száz genetikai kockázati tényező áll, amelyeknek pillanatnyilag mintegy felét ismerik.